OKJ szám:
FEOR szám:
Tanfolyam hossza:
A képzés megkezdésének szükséges feltételei

A jelentkezés feltételei:

Iskolai előképzettség:
Kompetencia:
Szakmai képzettség:
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
Pályaalkalmassági követelmények:
Szakmai alkalmassági követelmények:
Beiratkozás
Beiratkozáshoz szükséges:
  • Az OKJ tanfolyam díjának első részlete
  • 8. osztályos bizonyítvány +2 db fénymásolat
Részletes leírás

Az Óvoda történetéről és az Óvodai dajka szerepéről bővebben:
Magyarországon 1828. május 27-én nyitotta meg kapuját az első óvoda Brunszvik Teréz jóvoltából a budai Krisztinavárosban, a Mikó utcában. Ezt követte hamarosan még kettő: a Vízivárosban, illetve a Várban. Brunszvik Teréz intézete (és az azt követők is) nem a mai értelemben vett óvodák voltak, hanem – kisgyermekiskolák. Széles körű elemi oktatás folyt itt. Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa kidolgozott beszéd- és értelemgyakorlatok bemutató oktatás óvodai alkalmazása volt ez. Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson kívül – sokféle hasznos ismeretre is megtanították a gyerekeket, ebben segítettek az Óvodai dajkák. Akárcsak az iskolában, itt is folyt már a betűismeret, az olvasás tanítása, ami vallástani ismeretek elsajátításával párosult. A foglalkozások az első időben német nyelven folytak. Bezerédj Amália nevéhez kötődik az első falusi kisdedóvó létrehozása. 1836-ban a Tolna megyei Hidja-pusztán alapította uradalmi cselédek gyermekei számára. Kislánya, Flóri együtt járt ebbe az óvodába a szegény szülők gyermekeivel. Egy óvó és egy „segédnő” (ma Óvodai dajka) foglalkozott itt a 40-60 főnyi gyermekcsoporttal. Fontos állomása a magyar óvodaügy történetének a „Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület” megalakulása 1836-ban. Ez az országos hatókörű társadalmi szervezet vállalta az óvodák szervezését és fenntartását. Tagjai hat esztendőn át évi hat ezüstforintot fizettek be erre a célra. Működésük eredményeként az óvodák száma 1848-ig 89-re emelkedett hazánkban így egyre több Óvodai dajkára lett szükség. Az első óvóképzőt Tolnán hozták létre 1837-ben. Igazgatója, Wargha István a magyar óvodapedagógia elméletének kiváló művelője volt. 1843-ban könyvet jelentetett meg az óvodák fejlesztésének kérdéseiről, módszertani kérdésekről. Címe: „Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában” (vagyis Magyarországon és Erdélyben). Általában a 3-6 éves kor közötti gyerekek járnak óvodába, ahol megtanulják, hogyan kell másokkal kommunikálni, játszani illetve megfelelően viselkedni, ebben segítenek az Óvodai dajkák. A gyerekeket reggel, (munka előtt) hozzák be a szülők, és délután (munka után) jönnek, jöhetnek értük. Magyarországon ez reggel 7 és délután 3 óra közötti intervallumot jelöli. Délután 3 óra után is maradhatnak, még a gyerekek az un. napköziben, amíg szüleik haza nem viszik őket. A velük foglalkozó tanár (Magyarországon „óvodapedagógus”, a köznyelvben „óvónő/óvónéni” vagy „óvóbácsi”) és az Őket segítő Óvodai dajka felügyeli a rendet és a biztonságot, miközben különféle közös foglalkozást, közös játékokat játszik a gyerekekkel, melyek révén motiválja őket szókincsük fejlesztésére, a matematika megismerésére, a tudományok és a számítógép iránti érdeklődés felkeltésére, akárcsak a zene, a művészetek (főleg rajzolás, festészet) megismerésére, illetve és a szociális viselkedési normák megértésére és azok elsajátítására. Azon gyerekek számára, akik korábban (szinte) minden idejüket otthon töltötték, az óvoda egyben megtanítja őket arra is, hogy hogyan küzdjék le szorongásukat az idegen emberek között, ha szüleik nincsenek a közelben ebben is segít az Óvodai dajka. Ezen szorongás leküzdése után születnek rendszerint az első barátságok, általában a közös játék során sokszor együtt játszó gyerekek között szorgalmasan dolgozik az Óvodai dajka. Az óvoda roppant hasznos a szülők számára is, mivel, míg gyermekük ott van, az édesanya (vagy édesapa) visszamehet dolgozni rész- vagy teljes munkaidős állásba. Az óvoda elvégzése után a gyerekek az általános iskola első osztályába kerülnek.

Elmélet és gyakorlat aránya: 60% / 40% Az Óvodai dajka okj programban előírt szakmai gyakorlat igazolása az Ön által választott helyen is lehetséges.

A képzés moduljai
  • 11500-12 - Munkahelyi egészség és biztonság
  • 11499-12 - Foglalkoztatás II.
  • 11497-12 - Foglalkoztatás I.
  • 11472-12 - Óvodai munkajog, munkavédelem
  • 11471-12 - Óvodai gondozási feladatok
  • 11470-12 - Óvodai nevelési feladatok
A vizsga részletei

Az Óvodai dajka okj szakképző vizsgára bocsátás feltétele a sikeres modulzáró vizsga, mely szóbeli, írásbeli és gyakorlati részt egyaránt tartalmaz.
A képzésre vizsgagaranciát vállalunk!

A bizonyítvány részletei

Az Óvodai dajka okj tanfolyam sikeres elvégzése után a Résztvevők államilag elismert Óvodai dajka bizonyítványt kapnak. EUROPASS a vizsga után térítés ellenében igényelhető!

Időpontok
2016-08-30
2016-10-25
2017-01-31

Beiratkozás

Az OKJ-s képzéseinkre és tanfolyamainkra beiratkozhat minden héten:

kedden 17-19 óráig

Oktató Központunk címe:
1081. Bp. Kiss József u. 8. fszt. 5. 23-as csengő

Püspöki István
Elérhetőség: 06-20-44-77-511

 

Ugrás a Óvodai dajka E: 000384/2014/A038 tanfolyam adatlap tetejére


közérdekű információk:
MODULOS RENDSZERBEN VÉGZETT JELENTKEZŐK A TELJESÍTETT MODULOKBÓL FELMENTÉST KÉRHETNEK!A TANDÍJBÓL KEDVEZMÉNYT BIZTOSÍTUNK!!!!
Az Uniós tagállamokban keresett szakemberek (vendéglátó, kereskedelmi és építőipari szakmák) szakképzésével foglalkozunk.
Európai Uniós Bizonyítványt nyújtó képzéseink (EUROPASS) lehetővé teszik az Uniós tagállamokban a munkavállalást és a saját vállalkozást.